2010. július 5., hétfő



A jó emberi kapcsolatok elengedhetetlenek a mosolygós élethez.
/Csernus Imre/

2010. július 4., vasárnap

Csalódás





Nem kell félni a csalódástól, el kell fogadni olyannak amilyen, és meg kell látni benne a jót. Azt a jót amitől rájön az ember, hogy milyen hibákat követett el az életébe. Ugyanis, ahogy nincs élet halál nélkül... úgy boldogság sincs csalódás nélkül.

Holiday

Mikor elkezdtem írni a blogot megfogadtam magamnak, hogy nem fogok itt ájuldozni filmekről. Ezt most kicsit megszegem. Tegnap elmentem barátnőmmel és az unokahúgával megnézni az Eclipset. Végre! Szerencsére nem rontották el, ez a kedvenc könyvem. :-) Barátnőmnél nem aratott akkora sikert, de egy élmény volt.
Jelenleg barátnőméknél nyaralok. Ez egyfajta hagyománnyá nőtte ki magát nálunk. Minden évben egymásnál töltünk egy-egy hetet. Jövő héten nákunk. :-) Kezdődik a sörfesztivál. Na, nem mintha bármelyikünk is akkora nagy alkoholista hírében állna.
Sosem értettem igazán, miért kell a bulizáshoz a sárga földig leinnia egyes embereknek magukat. Más módja is van annak, hogy jól érezzük magunkat, nem? Nem azt mondom, hogy legyen mindenki antialkoholista, csak nem kell elfajulniuk a dolgoknak.
Azon kívül, hogy jól vagyok rosszul is érzem magam. Hogyan érezhetek két ellentétes érzést egyszerre? A válasz nagyon egyszerű. Alkotni vágytam, de úgy tűnik a világ nem kíváncsi rám. De ugyanakkor tudom, hogy van olyan ember aki próbál ezen a dolgon segíteni. Ez nagyon jól esik ám. :-) Csak kár, hogy mégsem az amire számítottam. A csalódás rossz dolog. :-(

2010. június 29., kedd

Timeless

Az óra ketyeg. 21:20. Az idő telik. De még mindig csak 21:20 van. Két eshetőség áll fent ilyenkor.
1. Iszonyú jó vagyok a gépelésben. :-)
2. Amit nagyon szeretnél, hogy itt legyen előtted az legtöbbször elérhetetlennek látszik.

Mikor lesz már szombat? Teszem fel magamnak a kérdést ma már sokadszorra.
Persze az idő se gyorsabban nem halad, se lassabban. Csak a saját elménk játszik velünk. Elég hülye játék, megjegyezném.
Egy újabb nap telt el, de úgy érzem semmivel sem kerültem közelebb az ámított naphoz. Pedig a nap több pozitív dolgot is hozott magával. Végre beiktattam a fodrászt. Isteni lett a hajam. Az örömöm tart, bár felfedeztem, hogy nagyban hasonlítok egy régi barátnőmre. De nyugtatóan hat, hogy én soha nem tudom majd így beállítani a frizurámat.
Elrángattam drága anyukámat moziba. És tetszett neki a film! Nekem ismét sikerült remegő lábakkal és karokkal kilépnem az épületből. Nem tehetek róla, ennek a filmnek számomra mindig megrázó az üzenete. ( csak ajánlani tudom: Remember Me)

Mire befejeztem ezt a bejegyzést már 21:37 van.
Ez két dolgot jelenthet.
1. Nem vagyok egy gépelőzseni. ( annyira béna sem vagyok )
2. Az idő bizonyos esetekben mégis képes lelassulni.
3. Az a bizonyos Múzsa még mindig elkerül.
Tehát, ha valaki összefutna vele, kérem jelezze felé, hogy én még mindig szívesen vendégül látnám. Thanks.

2010. június 28., hétfő

Felütötte a fejét a nyár

De jó is lenne végre egész nap látni a napot. De ehelyett egész nap csak zuhog. Punnyadásra vagyok ítélve. Egyébként nagyon jól elvagyok én a négy fal között, de az embereknek mindig az kell ami nem lehet az övéké.
Így egyéb terveket kellett előre hoznom. A mai napon sorozatot néztem. Még suli idő alatt elterveztem, hogy megnézek pár sorozatot. Az idő adott volt. Én unatkoztam, hát belevágtam a sorozat maratonba. Egészen a 11. részig jutottam az Így jártam anyátokkal-ból. Jó kis sorozat. Kell valami ami ihletet hoz és szórakoztat is. A szórakozás létrejött, csak a Múzsa kerül el még mindig.
Ha bárki találkozna vele, kérem küldje hozzám! Köszönöm.

2010. június 27., vasárnap

Peace, freedom

Ladies and Gentlemen, bejelenthetem: érett lettem

Végre vége! Megcsináltam. Bár lehetne néhány helyen még javítani az összképen, de ennek ellenére megvagyok elégedve magammal.
Megtartottuk a bankettunkat is. Pozitív csalódás volt. Nem volt nagy buli, inkább csak baráti vacsorának nevezném. Jó volt még egyszer, talán utoljára leülni és beszélgetni. Tudom, hogy lesznek olyan emberek akikkel nem fogom tartani a kapcsolatot.
Viszont lesznek akiket többet fogok látni. Legalább is nagyon remélem. Nem szeretnék teljesen elszakadni tőlük, fontos szerepük van az életemben.
De ez is, mint minden más kapcsolat rajtuk is múlik. Remélem, hogy ők is dolgozni fognak ezen.

2010. június 20., vasárnap

Lélek tükre

Mostanában elég sokat hallgatom Bobby Long és Marcus Foster számait. Akik egy kicsit is jobban mozognak a Twilight világában azoknak valószínűleg nem kell az urakat bemutatni.

Bobby Long and Marcus Foster:

http://www.youtube.com/watch?v=rbMPJHZ8xeI&playnext_from=TL&videos=nZntqPzOG0M

azok a szemek... nem hiába mondják, hogy a lélek tükrei

2010. június 19., szombat

Közeleg az ítéletnap....

Szerdától szóbelizek. Ez a nap is elérkezett.
Félek.
Az már biztos, hogy az a bizonyos zabszem sem férne be arra a bizonyos helyre.
Ez egy fontos állomás az életemben, ettől függ a jövőm. Hogy ne izguljak!? Könnyű azt mondani.
mindenki azt hajtogatja körülöttem, hogy biztosan menni fog, mert én annyira "ügyes kislány vagyok".
Na és mi van, ha elszúrom?
Akkor mi lesz?
Ez zakatol a fejemben....Mi lesz akkor?....

2010. június 10., csütörtök

Névnapi köszönetnyilvánítás, avagy...

Mostanában eléggé érzelgős voltam. A sok érzelem nem bírta magát tovább tartani. Tudom, hogy későre jár már. Átléptünk egy új nap küszöbén. Azt mondják az idő gyógyít. Idáig kételkedtem, de már tudom valakinek igaza volt.
Olyan kincset kaptam, amiért nagyon hálás vagyok a föntieknek.
Mindegy hogyan hívom: Sors, Isten, irányító hatalom. Köszönöm.
És köszönöm Neked is.
Mert mellettem álltál, mikor más nem.
Mert elviselsz, mikor már saját magamnak is nyűg vagyok.
Mert, meghallgatsz, mikor elszállva lebegek a föld felett.
Mert, nem nevetsz ki engem a naiv lelkű lányt, ki még mindig hisz a mesékben.
Mert hisz. Egyre könnyebben.