Kedves Látogató!

Amiért elkezdtem írni ezt a blogot az egy érzelmi mélypontnak köszönhető. Most úgy érzem kimásztam ebből. Belenyugodtam.
Persze tudom, hogy már sosem leszek teljesen egész... Egy sebhely mindig emlékeztetni fog a veszteségre. De hizsem, hogy ettől csak erősebbé válok.
Az élet kiszámíthatatlan. Megfosztott valamitől, majd egy sokkal értékesebb dolgot terelt az utamba. Egy sokkal értékesebb barátságot.
Hazudnék, ha azt mondanám nem félek az újabb veszteségektől. Igenis félek. Már tudom milyen gyorsan képesek az emberek feladni a múltjukat.
Az elmúlt évek során sok értékes embert ismertem meg, ezért hálás vagyok. Remélem, hogy ezek az ismeretségek, barátságok nem fognak tovatűnni. Bár vannak emberek, akiket még mindig nem tudok hova tenni....Mások is bizonytalanok?... Furcsa... Mikor közelednél, hárítanak. Közben ott motoszkál valami a fejedben: elrontottál valamit?

Természet

Evermore

Before you, bella, my life was like a moonless night. Very dark, bu there were stars- point of light and reason... And then you shot across my sky like a meteor. Suddenly everything was on fire; there was brilliancy, there was beauty. When you were gone, when the meteor had fallen over the horizon, everything went black. Nothing had changed, but my eyes were blinded by the light. I couldn't see the stars anymore. And there was no more reason for anything.


/Edward Cullen to Bella Swan
New Moon by Stephanie Meyer/

Élet értelme XD

"Bármit teszel jelentéktelen lesz, de nagyon fontos, hogy megtedd."

"Whatever you do will be insignificant, but it is very important that you do it."

/ Gandhi/

Megmérettetés

“Hegymászó minden ember. Ha ellátunk a végtelenbe, hegyeket álmodunk az orrunk elé, amelyek elfedik a messzeség látványát. A nehézség az ember megmérettetése: hegyeket képzelünk oda, ahol a völgyből is ellátni a tengerig.”
/Tatiosz/