A jó magyar film titkai

Emlékezem....

Addig, míg szívünk dobban, amíg élünk,

Mindent, s mindenkit elveszítünk...

Istenem, hiszen a halál, az valami nagyon szomorú és nagyon sötét dolog. Időnként meglátogatja a családokat, és emlékeztet mindenkit arra, hogy az élet nem végtelen és ez nagyon, nagyon szomorú. Mert az embernek eszébe jut, hogy rendre mind temetések lesznek, ez is, az is meghal, a világ üresebb lesz, mind üresebb, míg végül az embert is eltemetik.

Mozi

 Varró Dániel: Mozi

Gyere, nevető szemű
airwaves-es leheletű!
Bús lovagod ma terád vár
egyedül a pattogatott kukorica
szagú moziban, ahova csupa pár jár
lépkedek ide-oda idegesen én itt, jaj
úgy tépi a szívemet a szerelem is
ahogyan a jegyeket a nénik.

Gyere na, hisz íme, a Nap kisütött kint
fűt a tavasznak a láza
vége a télnek, a depinek, a lomb is zöld
és tele van a pláza
gyöngy vagy a sok bizsu-cicababa közt te
mennek már odabent, gyönyörűm
az előzetesek, nosza, jöszte!

Kukorica, perec és a kóla kezünkbe
zsebembe jegyért kotorászom
így be a sor közepére, amíg megy
a halivudi jelenet a vásznon;
és míg könnybe a mozi szeme lábad
lerúgod a papucsodat, és
a puha szék tetejére teszed föl a lábad.

Betege vagyok a szerelemnek
a vágynak, az érintésed is éget
amikor a kezem és a te kezed is
ugyanoda nyúl be a kukorica végett
fölhevít, és amikor elveszed, űrt hagy
nem tudok én ma a filmre figyelni miattad
olyan gyönyörű vagy.

Szép a te szemed, ugye tudod, és a szád
és szép a te fogad és a nyelved
amivel a popcornt ízleled
amit a te szép kezed a zacsiból elvett;
legurul a nyakadon a kukoricamorzsa
elnyeli ott ez a kis szakadék
a halálban is édes a sorsa.

Két kibújó telihold a trikód
ködleple alatt a te melled
barna, akárcsak az alkonyi fény a te bőröd
a szoliban ilyen lett.
Jaj, milyen oktalan állat az ember
vágy az ölében örökkön dudorodik
és a szíve teli szerelemmel.

Cicamica, mit tegyek, annyira édes
a mosolyod, akárcsak a kóla.
Édes a szerelem, a vágy lólába
ha néha kilóg is alóla...
Baromira gagyi ez a jelenet is éppen
gyere, szerelemnek örülni
hajoljál össze te velem a sötétben.

Pretty Little Liars kivégezve

Pontosabban az a 10 rész ami már kijött. Folytatás valamikor januárban. Tehát 2 nap alatt voltam olyan beteg, hogy lepörgessek 10 részt. Gratulálok magamnak. Ezzel valameddig elszórakoztattam magamat, de inkább csak ártottam, mint használtam volna. Most szereztem még 1 sorozatot amit muszáj lesz néznem. :)

Mióta megnéztem szinte csak ez a szám megy a fejemben. Nekem pillanatnyilag tetszik. :)

Diego Boneta - Siempre Tu

Pretty Little Liars

Őszi szünetem van! Éljen!
Ilyenkor jön az, hogy mit is kezdjek magammal? Mivel a heti sorozatadagom késik egy hetet (Nikita, The Vampire Diaries ), keresgélni kezdtem. Így leltem erre a sorozatra.
Hallottam már róla, de őszintén nem adtam neki sok esélyt. De aztán megnéztem az első rész.... :D És, oh, jaj! ....
Három rész után, totál rajongó lettem. Izgulok a sorozat miatt. Mellesleg egyik régi nagy kedvencem is szerepel benne, sajna csak mellékszereplő ként, de jó volt ennyi idő után új szerepben látni. Főleg egy ilyen sorozatban. Akiről beszélek az Holly Marie Combs, természetesen.

És persze a sexy fiatal tanár úr is nagy hatással van rám. XD

Alapjába véve a sorozat egyfajta tini- született feleségek. Annak ellenére, hogy azt nem szeretem ezt mindenkinek ajánlanám. Ha jól tudom a 10. résznél tartanak odakint. :D

Mindenkinek más.....

"Edward is to women what sex is to men, we think of him every 7 seconds."

( Hát ezen olyan jót mosolyogtam. )

Napi zene

JOE MCELDERRY - AMBITIONS

Chairs

"Cserkész koromban, amikor új cserkészek léptek be a csapatunkba, eljátszottunk egy játékot. Alakzatba rendeztünk székeket, és az új cserkészeknek bekötött szemmel kellett az akadályok között végigmenniük. A cserkészparancsnok adott néhány percet arra, hogy a játék megkezdése előtt az új fiúk felmérjék az alakzatot. Csakhogy, amint az áldozatok szemét bekötöttük, a székeket csendesen elmozdítottuk a helyükről. Szerintem az élet ehhez hasonló játék. Nagy részét magunk felállította akadályok leküzdésével töltjük, pedig azok csupán a képzeletünkben élnek. Addig ne kerülj ki egyetlen széket se, amíg bele nem ütközöl! És ha ez megtörtént, legalább lesz hova leülnöd."

/Pierce Vincent Eckhart/