2010. július 16., péntek

Naplóbejegyzés

Idáig, csak mondogatták, hogy kezdek bekockulni. Most már magam is bevallom. Hivatalos kocka lettem. Hurrá!
De könyörgöm, mi mást tudnék kezdeni magammal, ekkora melegben. Már a ventilátort is be kellett üzemelnem. Kezdtem akkora baromságokon gondolkodni..., de ez biztosan csak a meleg miatt lehetett.
Ja, és persze nekem is most jutott eszembe megnézni, milyen lenne kivasalva a hajkoronám. Örömmel közölhetem, hogy így is jól áll. Persze erre 40 fokban kellett rájönnöm.
Tegnap barátnőm hazament, vagyis mi vittük haza. Nem tudom mikor látom legközelebb. Hiányozni fog.
Egyre közeledik a nagy nap. Igen, már csak jövő hét csütörtökig kell nem izgulnom. :-)
Anyu ideges. Mások szorítanak. Mások biztosak benn, hogy sikerülni fog. Csak én vagyok ebben a semleges-félelemben.

2 megjegyzés:

  1. Mert kis buta vagy!! Ha te nem hiszel saját magad sikerében, az emberek is egyre kevésbé fognak hinni benne!! Én tudom mit beszélek hidd el! Nálunk csak én hiszema zt, hogy az első is összejöhet! Biztam benne nyíltan egészen addig még már mindenki azt mondta vagy csak gondolta, hogy úgy se jön össze! És szépen lassan én is el hittem!! De magamban még gyakran gondolok arra, hogy összejöhet! Nem akarom elismerni, hogy elbuktam! Még ha így is lesz!!
    A találkozás és a kapcsolat tartás pedig csak is rajtunk áll!! Még az is lehet, hogy egy irányba megyünk tovább! De csúnya lenne ezt az egészet félre dobni csak mert kicsit messzebb vagyunk egymástól!! Ne hidd, hogy olyan könnyen lerázhatsz!! ;)

    VálaszTörlés
  2. Én tudom, hogy ez lesz a jó nekem, azért sem változtattam meg a sorrendet. Nem adom alább.
    Nem foglak lerázni, nyugi. Ott leszek mindenhol.
    Ez a pár km nekem meg sem kottyan, majd lesz vhogy, de nem menekülhetsz. :-)
    Igen bőbeszédű vagy mostanában, ennek külön örülök. Tényleg büszke vagyok rád.

    VálaszTörlés