Szerelmes lettem. Na most nem kell rögtön a Nagy Ő-t elképzelni. Nem erről van szó. Már nagyon régen szeretnék egy kutyust. A hét elején rám jött a keresgélhetnék a neten lévő hirdetések között. Na nem mintha lenne bármelyikre is pénzem. :-( És megtaláltam őt. Szerelem volt első látásra. Anyuék nem rajonganak az ötletemért, és akkor most nagyon finoman fejeztem ki magamat. De most mondjátok meg öszintén, hát nem ennivalóan édes??? Jaj, úgy megölelgetném. A legbosszantóbb az egészben, hogy egy kan kutyuska pont a szomszéd városban lenne. 11 km választ el tőle. A szívem kettészakad. :'( Nem vagyok otthon kutyák terén, és a netnek sem hiszek 100%-an, de eléggé szimpatikus áruk volt a kutyiknak. Még többet is adnék értük. Csak ha felvesznek Pécsre akkor lenne érdekes a dolog. De vallom, hogy mindenkinek jár a 2. esély, hogy bebizonyítsa képes valamire. Volt már kutyám, de akkor nem sült el jól a dolog. De már felnőttem és tudom, hogy képes vagyok rá. És jelenleg nem sok nagyobb vágyam van ennél a csöppségnél.
Sikert pedig a főzés terén értem el. Nem vagyok egy konyhatündér, de már jó úton haladok azzá váljak. Nem hittétek volna, igaz? Eljött a nap, mikor én főzök a családomnak. :-) Büszke vagyok magamra. De ami még jobb, azt hiszem anyu is az.
Talán elérjük azt a szintet, amikor már nem vitatkozunk dolgokon.
Szia!!
VálaszTörlésHÁt az esély mindenképpen megjár! A kérdés már csak az, hogyan használja ki valaki. :)
A főzés pedig... Legyen benne sok örömöd! A legjobb az, mikor minden elfogyott és látod az elégedettséget az emberek arcán, akik befalták az általad megfőzött ételeket. :)
Majd ma beszélünk!!